Bátyámékkal egy évben kb. 3-4 alkalommal találkozunk, hol Angliában, hol Magyarországon. Mióta gyerekek vannak itt is-ott is, azóta ez különösen nagy szívfájdalmam, hiszen olyan jó lenne, ha a kis lurkók együtt cseperedhetnének, sok-sok közös élményt szerezve... Bár még kicsik, és nem érettek ahhoz, hogy együtt játszanak, mégis annyira jó volt együtt látni őket. Levi (1 évvel és 2 hónappal idősebb Lackónál) már tudja szeretgetni és utánozni Lackót, úgyhogy a hajhúzáson és a puszin kívül ez volt a legtöbb, ami kettőjük között interakciónak nevezhető. :-) Pár év múlva ez biztosan sokkal "izgalmasabb" lesz, főleg, hogy addigra - a most 2,5 hónapos - Maja is beszáll majd, és rendet rak a fiúk között! ;-)
Íme egy kis képválogatás az elmúlt, együtt töltött egy hetünkből!
És még mindig nincs vége... izgalmas gyerekzsúr beszámolóval jövünk legközelebb!!! ;-)
Miután kihevertük a tegnap kezdődő újabb taknyos-köhögős betegséget... :-(((
Az idei szilveszter specialitását az adta, hogy Bátyámék itthon voltak, és így gyerekes-családos-csendesülős szilvesztert tartottunk. December 31-e ennek ellenére (vagy inkább így is) igen tartalmas nap volt...
Délelőtt a Tropicariumban jártunk...
Kora este trombitálva szánkóztunk...
... aztán huszársapkában játszottunk...
Majd a gyerekek nyugovóra térése után beszélgettünk, ettünk-ittunk, éjfélkor koccintottunk, majd 1 óra körül felmentünk a Juciékhoz a szomszédba, hogy megöljük a házibulit, és tudjunk végre aludni... ;-)))
Utólag is kívánunk minden kedves vélt és valós olvasónknak Boldog új évet! :-)
Nagy László: Adjon az Isten
Adjon az Isten
szerencsét,
szerelmet, forró
kemencét,
üres vékámba
gabonát,
árva kezembe
parolát,
lámpámba lángot,
ne kelljen
korán az ágyra hevernem,
kérdésre választ
ő küldjön,
hogy hitem széjjel
ne dűljön,
adjon az Isten
fényeket,
temetők helyett
életet -
nekem a kérés
nagy szégyen,
adjon úgyis, ha
nem kérem.
