Avagy hogyan és mit eszik egy majdnemmásféléves?
Tulajdonképpen nem panaszkodhatok, mert szerintem jól evő a kisfiunk, de azért lekopogom... Vannak persze kedvencei (tojás mindenféle formában, virsli, paradicsom, uborka, joghurt, krumpli, tészta... stb.), de igazából olyanokat nem tudok ilyen hosszan felsorolni, amiket nem szeret. Ami nekem leginkább a problémát okozza, az a kiszámíthatatlanság, mert az bizony hektikusan változik, hogy éppen mit eszik meg és mit nem. Két alapelvnek próbálok eleget tenni az étkezéseit tekintve: (1) változatosság, (2) egészséges étel. Az előbbinek való megfelelés néha nagyon is próbára tesz, mert igen nehéz változatos kajákat produkálni neki napi ötszöri étkezés keretében! Utóbbi, az egészségesség pedig olyasmiben nyilvánul meg, hogy házi tejtermékeket veszünk (tej, sajt, joghurt), általában a Dédi tyúkjainak tojását fogyasztjuk, sok bio barna kenyeret eszünk, a zöldséget-gyümölcsöt igyekszünk megbízható, magyar terméket áruló helyeken, piacon beszerezni, és ritkán nassolunk (legyen szó édes vagy sós nasiról). Persze mivel a fenti két alapelvnek nehéz mindig megfelelni, és néha a programjaink is úgy hozzák, hogy nem tudjuk a legjobb megoldást kivitelezni, ezért előfordul, hogy édes vagy sós péksüteményt eszünk, vagy egy kis rágcsálnivalóval húzzuk ki az evés időpontjáig, vagy azt a bizonyos virslit esszük meg, amiről tudjuk, hogy sokminden van benne, csak hús nem sok... :-(
Az önálló evés már egész jól megy Lacusnak. Villával már bármit megeszik egyedül, ami villára szúrható, ez azért nagy könnyebbség, és olyan jó nézni, hogy milyen ügyes! A kanállal való evés még nem tökéletes, de ügyesen próbálkozik, és bár ilyenkor minden úszik a kajában, mégis hagyom, hadd csinálja, mert különben sosem fogja megtanulni, hogy hogyan kellene úgy kanalazni, hogy több menjen a szájába, mint mellé.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése