A 10. hónap mérlege

Az a bizonyos 10. hónap, amely a betegség jegyében telt... Na de nem is akarok erről írni, mert még most is betegek vagyunk, mindhárman, de úgy döntöttünk, hogy véget vetünk ennek! :-) Ezen a hétvégén kikúrálja magát mindenki, és bízunk benne, hogy pár nap múlva már csak rémálom marad ez az 5. hete tartó betegségsorozat...

Szóval így a 10. hónap végén Lackó 72 cm és 8,4 kg. Nem sokat gyarapodott az elmúlt hónapban, de ez érthető a betegségek miatt.

Viszont már 4 foga van, a felső kettő egyes fog is kibújt. Először a jobb oldali, ami nagyon nehezen és nagyon sokára tört át, de pár nap múlva (mindenféle ínydagadás nélkül) a bal oldali is áttörte az ínyt.

Úgyhogy nagyon megy már a harapás, a kenyérhéját meg ilyesmit olyan aranyosan tudja tépni a fogaival. Szívesen eszik már egyre inkább egyedül a kis kezecskéjével megmarkolva a kajákat. Úgyhogy sokszor kap egészben főtt répát, krumplit, banánt, körtét...stb. szóval úgy, hogy nem nyomom össze neki villával. Egyre többször eszi azt, amit mi. Egyre ritkábban főzök már neki külön, igyekszem olyan kajákat kitalálni, ami neki is ehető. Így evett már velünk húslevest, gulyáslevest, karfiol levest, mindenféle főzeléket, rakott kelkáposztát, bolognai spagettit...stb. Tulajdonképpen már csak az hiányzik az étrendjéből, ami allergizáló lehet (tojásfehérje, tej, méz... stb.) Ellenben megkóstolta a bio kölesgolyót, és nem bír leállni vele. :-) Nagyon szereti! :-)

A mozgásfejlődésben látványos dolgok nem történtek, bár az kétségtelenül tapasztalható, hogy egyre hosszabb ideig tud és akar állni, és egyre lezserebbül. Szinte éppen hogy fogja azt, amit támasztékul választ, de látni és érezni, hogy már alig van rá szüksége, hamarosan el fogja engedni, hogy fogás nélkül állhasson. (Párszor már megpróbálta, nagy seggreülések lettek belőle.) Illetve most már az is nap mint nap látható, hogy kapaszkodva lépeget (oldalaz), pl. végigmegy a kanapé mentén, vagy a polc mentén. Ez legalább 8-10 lépést jelent. Mászni meg iszonyú gyorsan tud, csak úgy riszálja a kis popóját, főleg ha menekül, mert olyan játszunk, hogy "elkaplak"!

Az alvás terén túl sok jóról nem tudok beszámolni, mert a betegség miatt az elmúlt 5 hétre visszatekintve egy kezemen meg tudom számolni, hány átaludt éjszakánk volt... Sajnos a köhögés vagy a szortyogó orrocska, sőt, esetenként fogzás miatti fájdalmak mindig felébresztették/felébresztik éjjel. De bízom benne, hogy ez is helyreáll napokon belül.

Viszont változnak a nappali alvási szokások. Sok olyan napunk volt az elmúlt hetekben, amikor már csak egyszer aludt, dél körül, egy jó nagyot (2-2,5 órát). De ennek előfeltétele, hogy ne hajnali 6-kor keljen, hanem legalább fél 7-kor, vagy az után. Mindenesetre, nekem nagyon tetszik ez a fajta napirend, mert bár csak egy alvásidő van, amikor "szabad" vagyok, de 2 órát legalább értelmesen el tudok tölteni a tennivalóimmal, mert a félórás alvások alatt lehetetlenség volt bármit is csinálni.

Ja, és még egy: elkezdtem már több mint 1 hónapja mesét olvasni neki elalváskor. Egész hamar és ügyesen meg is szokta, és el tudott aludni rá. De aztán elkezdődött a betegség, és akkor ugye megint sokat volt kézben, hiszen sokat sírdogált, szenvedett, és így a meseolvasásra való elalvásra újra kell kondicionálnom majd, ha meggyógyultunk...

(Az értelmi fejlődésről most nem írok a mérlegben, mert pár napja volt róla egy külön bejegyzés, de egyébként most ez az a terület, ami napról napra újat hoz.)

Végezetül hadd meséljem el, hogy tegnap azzal koronáztuk meg a hónapfordulót, hogy LackóMackó bemutatta, hogyan tud egyedül, kapaszkodás nélkül állni! Két kézzel fogta a labdát, és terpeszben állt egyedül legalább 5 másodpercig. :-) (Sajnos lefényképezni nem sikerült, mert annyira váratlan volt a szituáció.)